Szigethatározó

                     Kythnos vagy Kütnosz esetleg a kettő keveréke, Kithnosz szigete

A sziget gyakorlatilag egyetlen kopár orom, területe 99km2, és kétezren lakják.. Merichas, és Lutrá a két település, amit érdemes megelíteni a szigeten, az utóbbi a gyógyvízéről híres, amit a kevésbé tehetős athéni lakosok keresnek fel ( 4 óra hajóút Athén, ill szárnyassal 1.5 h )..Elég döbbenet nézni, hogy ők itt szeretnek, de hát istenem.. 

8 km választja el a szomszédos Kea nevű szigettől, valószínűleg ugyanannak a vulkáni vonulatnak a részeiként..A lakók békéseknek mondottak, mondjuk ebből semmit nem látni a szigeten, de hát a King Kongban is tök nyugi volt eleint.

Elsősorban yachtkikötő, azt is mondják.. Ritka egy apatikus sziget, nem kár érte, hogy továbbegyünk.

Serifos, a nagydarab fekvő állat

Szebb kiejtve, vagyis magyarul leírva: Szerifosz, és bár hallásra a szeráfokhoz lehetne bármi köze:

de nincs.Borzasztó nagy,73 km2, és ez is, mint kistesója, Kütnosz, full kopár vulkánikus eredetű valami, 2500 lakossal, akik nagyrésze nem tartózkodik életvitelszerűen a szigeten, vagyishát, ki tudja.

Egy aranyosabb nevű város van a szokásos elnevezésűeken kívül: Kállicosz.

Ércet bányásztak itt a második világháború körüli időkig, de azóta nem tudom hogyan, ezeket a kopár laknánat művelik, és halászgatnak a helyiek. Sok az athéni lakos, nudisták, melegek, főleg, állítólag ezeket a strandokat, kiebb öblöket kedvelik. Ha lehet, mi azért ennél szebbet választunk, mondogatom magamban...

 Sifnos, a kerámia, az aranytojás és a fösvénység szigete

A 73km2 területű szigetet kb 3000-en lakják,és egy kellemes klímájú, igazi kikládi sziget, völgyecskékkel, ahol gazdagabb a flóra és fauna, mint az egyébként túlnyomórészt vulkáni kúpokon..

A szigeten régen aranybányák voltak, amit megpróbáltak az idők során újra és újra megnyitni, de végül felhagytak a próbálkozással, mert a tenger visszavette a partmenti sziklák üregében az aranytelléreket elérő üregeket. A szifnosziak híresek a kerámiáikról, és a fösvénységükről. A sztori a következő: i.sz. 600 körül Sifnoson sok tehetősebb aranyműves élt, és keramikusok, akik lefektették az akkori görögországi agyagedények ( amforák, cserepek, korsók, etc ) "szabványait", és Dephoiban külön kincsesházat emeltek, mint tehetősebb családoknál, közösségeknél szokás volt.Gazdagon áldoztak Appolónnak és Artemisznek, a két testvérnek. A zsugorinak mondott szifnosziak, egyik évben, a  szokásos színarany tojás helyett, amivel Appollónnak akartak kedveskedni, egy kerámmiatojást aranyoztak be, de lebuktak, mert egy istent nem egyszrű átcseszni. Appolón ( más sztorik szerint Zeusz ) erre eléggé berágott, és elpusztította a bányák aranyereit. Mindezt úgy, hogy a barlangos üregeket, ahol a kitermelés folyt, újra és újra elárasztotta vízzel, mint ezt már említettem.

A hely jelenleg az idegenforgalomból,mezőgazdaságból, illetve az Aposztolidisz család, és Váthi kis helységben több család  kerámiák készítéséból él.A Sifnosi kerámia elég  híres cucc, megnéztem. borsos az ára is. Egyedi festékek, tradícionális eszközök használatával a helyi remek minőségű, nehéz, finom márványhomokot is tartalmazó agyagból készül. A szigeten mindenhol,lehetőség szerint minden, agyagból készül: szemetesek, hamutálak, edények, táblák, dekorációk, sőt, asztalok, tárgyak is... 

A tengerparton régi és új, kiégetett agyagcserepek hevernek..Elképesztő.

A hely két fővárosa: Appollónija és Artemonasz ikerdombokon állnak az északkeleti öböl hónaljában.

Párosz/Paros

A Pireusztól 150 km-re fekvő sziget 195km2 alapterületű, északon és nyugaton sík, vagy lankás, partvonala erősen tagolt.Délkeleti oldalán a Márpissza-hegység fekszik, aminek 700m-es legmagasabb pontja csodálatos kilátást ad, sok hideg és melegvizű forrásának köszönhetően a völgyaiben zöldellő élet alakult ki. A közlekedési csomópont funkciója Mykonossal teszi hasonlatossá, de ez a sziget nem lett a turizmus kurvája olyannyira, mint a partiállatok és szállodák szigete, Mykonos..Sajnos Ikária felé ott kell átszálnom, úgyhogy kénytelen vagyok egy napot eltölteni a görög Ibizán is.

Párosz az ókor óta híres a márványkitermeléséről, boráról, és mezőgazdaságáról. A pároszi márvány mai napig elégjó áron fut.