Ugrás a fő tartalomra

Vonatkozó poszt

Magyarországon egy picit

Elbúcsúzni jöttem volna. Sétálok a Pasaréti úton.Gyermekkoraim,44 évem szeletei Árnyas sárgásra világított gesztenye.Júlia utca. Figyelem mi lesz bennem,de csak egy köszönöm. Nézem,hogy megjegyezzem. Azt mondom magamban a Torockóitcànak,ami a forràsa lett az elköltözésrmnek,és a Pasa36 nak,hogy  " helló.Nem megyek messze."(Görögország nincs messze.Télleg.) a medencémbe nyilaló fájdalom az egyetlen válasz. "Ok.Messze megyek"-próbálkozom..( Costa Rica jövő nyáron vitorlással?) Ugyanaz. "Visszajövök"- mekkora kurva vagyok De ugyanaz a nyomasztó hirtelen feltűnt ok nélküli fájdalom medencetájon,baloldalt. "Nem megyek sehova" Megadtam magam,csak a próba kedvéért,de egy pillanatra igazán. Ugyanaz. "Mindenhol vagyok,mined pillanatban." Azonnal múló fájdalom. Mos komolyan.

Kamaresből Appollonijába


Ez a  bejegyzés szerkesztési okok miatt van fent, és üresen.. az ide tartozó widget a főoldal alján található, és a template-ben való megfelelő, specifikus elhelyezésén dolgozom, kérem megértéseteket...

Addig is, legyen itt pár valami, a szerelmem, az y.

És?4#6$Öreg Cédrus, a varázslat ( majd később elmagyarázom), és egy cicamókus, akivel eszünk Antiparosra érkeztemkor...











Megjegyzések

Népszerű bejegyzések