Sifnos sziget, és a cserepes tenger

Brrrrr.Mzzzvv.Ghrrmmm.. És akkor felébredsz.Az idegen mennyezet.Napsütés.És meglátod.

Hogy ott a tenger.Mindig ott volt.Csak most te vagy itt.

Ez teljesen átalakítja a képet. 

Igen, ezért jöttem. Iszonyatosat ordítok, hogy yess, majd realizálom, hogy a kempinglakók reggel hatkor nem igazán éreznek együtt vele, illetve lehet, de az álmukban.

Elindulok, csudás idő van, nincs dögmeleg sem, de tűz a nap, langy zefír vagy miatúró, legalábbis Homérosz bizti annak hívná.Na, a langy zefírrel becsoszogok Kalamaresbe,mert enni is kell azért valamit.. és jól idomított budapestiként, megyek is a Bakery felirat felé, ahol a kilencven féle édes sütemény mellett, kérdésemre előkerül a Emencíz ( Ham and Cheese errefelé ejtve ), ami a mi túróstáskánk, csücskök behajtva, leveles,csak rendes(!!!) valóban sonkát, és rendes(!!!) valóban sajtot , nem  csak nyomokban tartalmazó manna ez...

megnézem van e fotó hozzá..és nincs :( kár. megérné néhány péknek megmutatni.Mi a dolgok állása errefelé Tinapékség ügyben. Újraképezni a magyar szintre szemtelenedett albán pékeket...

 

Ez itt fent a Kamarest átszelő egyetlen gyalog ösvény mellett van, amit csak úgy mondott a kemping tulajdonosa. just follow the sign' Gondolom a betonútra mondta, mert egyéb jelet nem tudtam követni.

Ez itt még este, az első pohár narancslé, később más elfogyasztására alkalmasnak talált To Kohyli nevű parti étterem és napágyda, amit egy Niki nevű full szimpi srác csinál két éve, és a nem akármilyen paraguayi csaja, és annak anyukája, aki az empanadákért felelős a helyszínen.Na, de ezt később..

Megnyugtató, hogy utólag is úgy látom, kiszúrom még mindig a legtutibb helyeket, első látásra.

Na, de ez tegnap este volt, térjünk vissza a reggelhez, ami verőfényes, eszem a húsossajtos-túróstáskát,

és kimosódik az agyamból szépen a feszkó. Kezdem észelni, hová érkeztem.Most már túl a megijeszthető, és ezért alkalmazkodókész idegen szerepkörétől sikerül elszakadnom némileg.

Rengeteg görög macskosz helyenként öntudat-formáló hatása is érezhető. (fent)

Na.. eddig bírtam, most ismét fürdésszünet, kb. fél-egy óra és folyt. köv. Addig ideteszem az empanádát.

A kamaresi part már nem annyira kopár, mint Serifos vagy Kythnos...Ezek nagyrészt apartmanházak, másrészt hollandok,és franciák nyaralói.A víz itt még 22.4 fokos (csak), és turisták száma kb. 17db a faluban.Itt még jó. Aztán jönnek.. :((

A tenger. Ja, ezt nem is mondtam. Milyen volt egy év után ismét tenger körülöttem.

Tudom, másnak ez nem nagy idő. Nekem pont elég. Kell nekem a tenger, és ez az egyik leglényegesebb eleme számomra az útnak, minél több tenger.

Úgyhogy erről külön bejegyzést szeretnék inkább írni.

Délelőtt rövid séta, meditáció a parton,árnyékban szigorúan, aztán az említett reggeli pékárú, és felszerelkezve a pici,ócsó gopro utánzat SJCammal a mellemre rögzítve elindultam Appolonija, és Artemonas felé, ami a sziget ikerfővárosak, két szomszédos dombon fekszik, mint ahogyan Appolón és Artemisz is testvérekként együtt uralkodtak. A környék tele van Artemisz és Apppolón szentélyekkel, nem csak ez a sziget, kb az összes kikládi sziget. Errefele nekik, illetve Posszeidónnak, és a Demeternek hódoltak..